Igazán én is csak most kezdem érteni, így egy csomó csomó tanfolyam után.
A kutyás sport mint olyan nagyon régóta létezik. Viszont az a fajta felfogás, hogy a kutyát jutalommal és megerősítéssel tanítjuk az egy viszonylag új keletű dolog.
Nekem is van jó pár olyan ismerősöm aki elmesélte, hogy ők a kutyasuliba az ültetést úgy tanították meg a kutyának, hogy póráz felránt, kutya feneke lenyom. Így hogy tudom van ennél humánusabb megoldás ez elég drasztikusan hangzik. Persze akkor jól megmagyarázták, hogy ez a kutyának nem fáj, és így a kutya nagyon boldog lesz, hisz megtanul ülni.
Hát tény hogy fizikailag nem túl sok baja lesz a kutyának, viszont én el nem hiszem hogy az neki annyira jó érzés. Az első előadásomon amit Korom Gábortól meghallgattam, pont ez volt a téma. Feltette a nagy kérdés hogy mi az, amit a kutya elveszít attól ha kényszerrel tanítjuk? Hát nem nagyon találta ki senki.
A helyes válasz a tanulási kedv volt. És tényleg.
Mi -csak hogy szemléltessem- a kutyust úgy tanítjuk meg ülni, hogy egy kis falat étellel "megvezetjük" tehát addig húzzuk az orra előtt hátra míg a kutya akarva akaratlanul is leteszi a kis fenekét. A klikk hanggal megerősítjük az ülést, hogy ez az a pont amit szeretnék, és aztán meg is kapja a falatot a klikk után.
Sokan kérdezték, hogy ez nem hosszadalmasabb mire a kutya rájön mit akarok tőle?
Hát nem mondom hogy nincs vele meló, de azt látom, hogy ha jó kedvvel tanulja meg, akkor maradandóbb a tudás, és ha élvezi amit csinál, akkor több dolgot meg tudok neki tanítani.
Az embereknél is így van. Egy olyan tanár aki csak üvöltött az órán a suliba jól megtaníttatta veled a tananyagot, hisz féltél hogy megbuktat, ezért tanultál mint a kisangyal, de mennyivel jobban megmaradt a rajzóra -nekem személy szerint- amit egy kedves bácsi tartott, mosolygott, bátorított, és megdicsért az igyekezetért bár förtelmes lett a munka.
Hát a kutyáknál is valahogy így néz ki a dolog.
Van a tükör módszernek egy számomra legkedvesebb tanítási módszere a formálás, ami pedig arról szól, hogy megtanítod a kutyádat gondolkodni. Hagyod hogy kitalálja mit szeretnél tőle. A lényege hogy leteszel egy plédet a padlóra, elgondolod, hogy most te azt szeretnéd tőle, hogy lépjen rá és amint a kutya felé mozdul, abba az irányba tesz lépéseket, klikkelsz és jutalmazol. Ezt valahogy úgy lehet elképzelni, mint az Activity mutogatós részét. Te adod meg a feladatot, a kutya találgat, és te klikkel mutatod hogy jó irányba halad. Mi már tök jól haladunk vele, Ashley teljesen izgalomba jön amint elkezdünk játszani, és olyan édes ahogy próbálkozik, hogy mit is szeretnék:)
Aztán persze nagy siker ha tényleg kitalálja mit szeretnél tőle.
Van egy könyv: Vámos-Nagy Nóra -Klikk ahol ez is és még sok tanítási módszer le van írva, szép színes képekkel, ezt tudom ajánlani annak aki szeretne otthon tanulni. A könyvet a sulink egyik oktatója, a Bemutató csoport vezetője, alapító tagja írta, személyes blogján olvashatjátok, hogy ő sem profiként született, rengeteg munka és kitartás eredménye az, hogy most már Amerikában népszerűsíti a Tükör módszert.
Aztán hogy egyáltalán mire is jó hogy foglalkozom a kutyámmal?
Nem csak ő tanul tőlem. Én is tanulok tőle, hisz megismerem hogy mit szeret csinálni, mikor van az a pont hogy elég volt, mikor szeretne még játszani vagy tanulni. Ez által megtanulunk a kutyámmal egymással kommunikálni. A mindennapi életben is ezerszer könnyeben megértetem vele hogy mit szeretnék, és ő is megpróbálja elmondani hogy mit szeretne azokkal a türkökkel és tanult módszerekkel amiket már ismer.
Az iskola segít létrehozni egy hidat a határok fölött, ami kettőnk között húzódik.
Én személy szerint az érzem, hogy olyan közel vagyok a kutyámhoz, mint egy baráthoz.
Hozzám fordul segítségért ha bajban van, ha nekem fáj valami odajön és érezteti hogy velem van, megmutatja hogy mit szeretne csinálni, szól ha éhes, ha fáj valamije, el tudom neki mondani, hogy mit ne csináljon. Ezek olyan apró jelek, amit azelőtt nem értettem volna, vagy nem tudott volna nekem elmagyarázni. Szép lassan elkezdtünk egy közös nyelvet beszélni.
Nagyon sokan vannak aki a sulin csak az alap és középfokot csinálják végig, hisz itt meg tudják tanulni azokat a módszereket amik az együtt éléshez szükségesek: Alapfokon a pórázfegyelmet -miszerint nem mindegy hogy ki sétáltat kit-, ül, fekszik, helyben marad, ami egy nagyon praktikus dolog. Középfokon a póráz nélküli sétát, a behívást, a formálást, trükköket, és tiltást -miszerint hogy akadályozzuk meg hogy a kutyánk kalamajkába keveredjen, és hogy vegyük ki belőle ha már megtörtént a baj-.
Ezek mellett segítséget kaphatunk a "Gazda három kiváltságának"a megtanulásához, alkalmazásához, hogy hogy tudjuk elkerülni hogy a kutya a fejünkre nőjön vagy ha ez már megtörtént hogy tudjuk rendezni a sorainkat a kutyánkkal.
Ezek után amit mi csinálunk az már szerelem.
Az alapfok a K99 vizsgarendszer Engedelmes 1 szintje a középfok pedig Ügyességi 2 szint.
A K99 vizsgarendszerben 4 ágazatot különböztetünk meg: Engedelmes, Ügyességi, Nyomkövetés, Őrző védő. Minden ágazatnak 9 szintje van, tehát láthatjátok, hogy van hova fejlődni. K99 vizsgarendszer oldalon részletesen le van írva, hogy melyik szintnek mi a követelménye, vannak cifra dolgok magasabb szinteken:)
Íme egy videó, amit most kaptam egy kedves oktatómtól motivációként, Engedelmes ágazatot láthatunk, nem semmi teljesítménnyel:)
A suli egy nagyon klassz dolog, de egyáltalán nem feltétele annak hogy együtt tudj élni a kutyáddal, egyszerűen segítség ha elakadtál, vagy ha nagy a baj (persze jobb megelőzni). A felsorolt két könyv segítségével is nagyon szép eredményeket lehet elérni.
Korom Gábor előadásán (ingyenes nyílt előadás, bárki számára látogatható, a kutyasuli weboldalán elérhető) hallottam szintén a következőket, "ha a kutyával foglalkozunk tegyük jól, ha nem foglalkozunk vele akkor azt csináljuk jól". Vannak olyanok -mert miért ne lehetnének- akik a kutyát munkaeszközként tartják (házőrzés, kiállítás) ez sem rosszabb a kutyának mintha iskolába járunk vele és a kutya nem kevésbé boldog ettől, hisz megvan a feladta, vacsora a jutalma. Viszont ezt is könnyen elvihetjük rossz irányba, nem biztosítjuk a megfelelő tartási körülményeket (rövid póráz, fekhely hiánya), ugyanúgy mint azt sem a kutya fajta megfelelő tartása, ha túl ajnározzuk, babusgatjuk, mert mind a két esetben a kutya agresszívvá kezelhetetlenné válhat.
Mindig a célnak megfelelő kutya fajtát válaszuk ki, és az annak megfelelő lehető legjobb körülményeket biztosítsuk a kutya számára, találjunk egy arany közép utat, aminek köszönhetően együtt tudunk élni a kutyával.
Nálam a kutyázás szerelem lett, a kutyám a barátom lett, mi a suliban találtunk igazán magunkra, imádjuk, csináljuk minden nap, remélem még hosszú évekig dolgozhatunk együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése