Figyelgetem az eseményeket, nap mint nap, hisz rengeteg ismerősöm van kutyás területen.
Úgy érzem hogy megint -mint mindig- úgy próbálnak meghozni bármilyen rendeletet, hogy az illetékeseket el felejtették megkérdezni róla.
Mi két kutyával élünk együtt, és soha egy percig nem mondtam hogy ez olyan könnyű.
Felelősségteljes gazdákként, "szülőkként" az elsődleges célunk mindig is a kutyák jóléte volt.
Alapvetően szerintem ez az a passzus ami minden -nem tisztelet a kivételnek- állattartóban megfogalmazódik, csak sokan nem nézik a mögöttes tartalmat.
Sokan megfelejtkeznek itt is az ok és okozati összefüggésekről. A teljesség igénye nélkül szemléltetném ezt néhány példán:
Kezdjük az elején:
-Örökbe fogadás- kontra vásárlás. Itt természetesen megoszlanak a vélemények. Én abszolút örökbefogadás párti vagyok, hisz mind a két kutyám rossz sorsú eb volt, amellett hogy megmentettem két életet, büszke vagyok hogy két boldog kutyát neveltem belőlük, és szívfacsaró a hála amit ezért tőlük kapok. Ha már vásárolnék, mert miért ne lehetnék szerelmese egy fajtának -mint ahogy vagyok is- támogatnám a hivatásos tenyésztőket. Miért? Mert azzal hogy nem vásárolok például az expressz.hu ról kutyát, nem motiválom a tudatlan pénzhajhász idiótákat, hogy embertelen körülmények között tartva, kínozzák állataikat, hogy szaporodjanak. Attól hogy én nem veszem meg lehet hogy nem változik semmi, de hát ugye ha mindenki így gondolkozna mint én, lenne jövője a dolognak. Az a helyzet, hogy a drasztikus körülmények nagyon kicsi esetben látnak napvilágot, és sajna továbbra is csak azt látja mindenki hogy cuki kölyök a képen. Jó a kutyámnak ha jó helyről való? Igen. Jó nekem? Igen. Jó a társadalomnak? Igen.
- Jöhet a chip és az oltás. Az oltás alapvető joga a kutyának, mint az egészsége, nekem felelősség, az embertársaimnak biztonság.
Én úgy fogom fel a chippet, hogy felvállalom a kutyámat, felelősséget vállalok érte, valamint a tetteiért, ehhez adom a nevem és az adataimat. Ez egy alapvető dolog. Hogy ez most az oltási könyvben szerepel, vagy egy mikrochip-ben az már szimplán a tudomány fejlődését mutatja. Így megint csak jó a kutyámnak, nekem és másoknak is.
- Következő a séta, és a végtermék kérdése. A napi két sétához, mozgáshoz joga van a kutyának Persze ahhoz is hogy elvégezze a dolgát. Hogy egy kicsit megfordítsuk: azzal hogy én összeszedem az ürüléket utána nem csak mások teszek jót, hogy nem lépnek bele, hanem saját magamnak és a kutyámnak is jót teszek, hiszen így nem néznek ránk ferde szemmel, talán nem is skatulyáznának be bennünket valamint legközelebb ha ismét lemegyünk sétálnia park olyan tiszta lesz ahogy hagytuk, és adott esetben én sem lépek bele. Mennyivel másképp hangzik ha onnan közelítjük meg hogy én miként járok jól vele? Hisz sokan gondolják úgy (rosszul) hogy minek szedjem össze nem érdekel ha másnak ártok vele. Kedves kutyás társaim. Nekünk is ártasz vele, és magadnak is, ezáltal a kutyádnak is, és vissza is tértünk oda, hogy mi jó a kutyának.
- Kutya programok. Itt beszélhetünk iskoláról, ahol persze sok okos dolgot tanul az eb, és vele a gazda is.
Kézben tarthatóságot, irányítást, kommunikációt, és még rengeteg klassz dolgot, ami már csak hobbi. Viszont sokan elfelejtik, hogy nem csak ez a két opció van, hogy járok suliba vagy nem. Rengeteg könyv, tananyag letölthető az internetről, a kutyaáruházakban bármilyen kellék beszerezhető ahhoz, hogy időt töltsünk a kutyánkkal, tanítsuk, fejlesszük, játszunk vele. Ma már nem lehet kifogás, hogy nincs pénzem a kutyasulira. A park és a tanulás ingyen van. Ezzel hogy mentálisan is dolgozol a kutyával magunknak is jót teszünk, hisz közelebb kerülünk az állathoz, neki a törődés felbecsülhetetlen, a társadalmat pedig megjutalmazzuk egy okos és engedelmes kutyával, és onnan már csak egy lépés, hogy papírt szerezzek róla ami nem kerül feltétlenül tízezrekbe. Itt jönne persze az, hogy az állam azt mondja, hogy lehetőséget ad minden kutyásnak hogy bizonyítsa hogy felelősség teljes.
Hisz alapvető joga minden kutyásnak az ártatlanság vélelméhez, azaz nem verik a kutyát láncra míg nem bizonyosodtak meg róla hogy ne lenne képes szabadon élni. Ehhez:
"Varga Péter: Nincs olyan vizsga, ami azt garantálja, hogy ne legyenek balesetek. Olyan ez, mint az autó vezetés: attól mert van jogosítványom, még okozhatok balesetet, viszont ezáltal felelősségre vonható vagyok. Egy jó vizsga azt garantálja, hogy a gazda és kutyája rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy elkerülje, megelőzze a baleseteket és beilleszkedjen egy közösen megállapított viselkedési normarendszerbe. Innentől kezdve ez egy morális kérdés."
Ezen gondolatok mentén kilyukadtunk oda hogy ha a média, közvélemény sorrendjét nézzük: jót teszünk a társadalomnak azzal, ha felelősségteljes gazdaként a kutyának minden alapvető dolgot biztosítunk ahhoz hogy egy kiegyensúlyozott elégedett és boldog tagja legyen a családunknak, és ezzel a társadalmunknak.
Tehát ami igazán jó a kutyámnak az jó nekem és a társadalomnak is.
Itt jön az ok és okozat.
Ezen gondolatok megvalósításához természetesen nekem kutyatartóként szükségem van a társadalom segítségére: az első dolog az előítélet megszűnése.
Törvény:
Nem gondolom hogy a póráz vagy nem póráz kérdés feltétlenül a kutyások problémája. Mert persze hiába szófogadó a kutyán én is pórázra veszem, ha a belvárosba sétálok vele. Viszont sajnos hiányzik ma Budapesten a hely, ahol a felelősségteljes kutyatartók a kutyáikat szabadon engedhetik. Tehát az a néhány négyzetméteres kutyafuttató az nem az erre alkalmas hely.
A 8.-9. kerületben is van néhány kicsi futtató, ami már néhol balesetveszélyesen el van hanyagolva. Emiatt sokan a Ludovika térre járnak játszani és sétálni.Most szombaton volt egy közös szemétszedési nap, ami saját ötlete volt az oda járó kutyásoknak, hogy nekik jó legyen, ezáltal mindenki másnak is. Viszont a Ludovika térnek is meg van írva a jövője. Valamiféle puccos épület kerül mellé, és egy feltehetőleg gyönyörű park, ahol megint ott fog virítani sok más mellett a "Kutyát a parkba vinni TILOS" tábla, ami megint csak olyan mint ha azt írnánk ki hogy "Elítéljük a kutyásokat, mert szerintünk mind rossz".
Kérdem én hogy biztosítsak a társadalomnak egy kiegyensúlyozott, jól nevelt kutyát, ha nem tudom biztosítani az alapvető jogait, a szabadságát?
Úgy gondolom hogy a chip mint állami beavatkozás, egy korrekt döntés volt, és nem hoztak senkit hátrányos helyzetbe vele, sőt, láttunk már igyekezeteket arra nézve hogy több "kutya ürülék szemetes" és zacskó került kihelyezésre, nem gondolom hogy ebben a kérdésben sem lehetne egy élhető megoldást találni.
Tehát tegyünk együtt jót a kutyánknak, ezzel magunknak, és ezzel a társadalomnak!
Persze mindig is voltak vannak és lesznek olyanok akik nem vesznek részt a "mindenki egyért, egy mindenkiért" elv megvalósításában, azért az egy jó pont ha én azt mondom hogy megtettem mindent, és te is azt tudod mondani hogy megtetted, mert ez talán másokat is cselekvésre ösztönöz, mintsem a mentalitás "ha ő se én se".....
Tehát mi jó a kutyámnak nekem és a társadalomnak? Ugyanaz.
![]() |
| Duna parti bandázás |

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése